Most egy kicsit nem konkrétan a napi élményeinkről írnék, hanem általános tapasztalatokról, amik segíthetnek azoknak, akik Nápolyba indulnak.
Mindenekelőtt: akik ragaszkodnak a tisztasághoz, a rendhez, a szabályok tiszteletéhez, az ne induljon el Nápolyba, mert ez a város nem ezekről híres, és nem biztos hogy meg fogja szeretni.
Ha mindezt el tudja engedni, vagy ebben szeretne gyakorlatot szerezni - nos hát rajta, ne hagyja ki !
Idejutni ma már nyáron nem bonyolult, a Wizzair hetente kétszer indít ide közvetlen járatot, egészen elérhető áron.
Akinek még ez is, sok, a Ryanair-el Rómáig még olcsóbb, onnan meg ki kell lesni olcsóbb vonatjegyet (van 8 eurotól 43-ig) ennek érdemes előre utánanézni (trenitalia.it).
Nápolyban a tömegközlekedésben még nem nagyon igazodok el, amit már látok (és nem biztos hogy benne van az útikönyvekben) a buszokra szóló jegyeket minden újságárusnál meg lehet venni, 1,2 euro az ára, és lehet hogy ha csak buszozásra használnád, elég is belőle egy darab. Ugyanis én még nem találkoztam a buszokon működő jegyautomatával:-)
A KÁVÉ - nos az a kihagyhatatlan ebben a városban, azt mondják, minden olasz kávét is felülmúl, és azt hiszem igazuk van. Érdemes azonban tudni, hogy a bárokban ugyanaz a kávé, amit a pultnál iszol meg, még egy euroba se kerül, ha leülsz és kihozzák, már 2-3 eurot is elkérnek érte.
Az olaszok amúgy is a bárpultnál állva kávéznak, ideje megtanulni ezt nekünk is:-)
Még mindig kávé, akik esetleg nem igazodnak el az itteni kínálatban:
Az espresso a sima tömény kávé, a nálunk megszokottnál lényegesen finomabb, zamatosabb, nem kell megijedni, hogy egy gyűszűnyinek tűnik, ér az annyit mint nálunk egy bögrével:-)
Aki egy cseppnyi tejjel szereti a kávét, az kérjen caffe macchiatot, meg lesz elégedve.
Aki viszont kontár módon (mint én) sok tejjel szeret kevés kávét inni, annak a latte macchiatot ajánlom.
Van itt két különlegesség is, amit nem szabad kihagyni: az egyik a caffe del nonno - ő egy rendkivül finom, hideg tejes krémkávé - édesség helyett is kiváló.
És a caffe freddo - presszó kávé jegesítve, ha egyszerűen szeretnék fogalmazni, de persze ennél sokkal több.
Mind ki kell próbálni:-)
Pizza ügyben még tanulmányokat folytatok, azt majd később...
Még egy kicsit általában Nápolyról.
ITT VALÓBAN KÁOSZ VAN !
De....
Azt hiszem ha valaki megpróbálja másként felfogni a dolgokat, hamar át lehet látni ezen a káoszon. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy más a rendezési elv: míg nálunk ez az alapelv a szabályokon, törvényeken alapszik, addig itt inkább (bármennyire is meglepő hogy ezt mondom), az egymásra figyelésen.
Ezt leginkább a közlekedési szokásokon keresztül tudom megmagyarázni, de mindenre igaz:
Nálunk mindenki megszokta, hogy mi a rend: ha piros a lámpa, megállunk, és arra számítunk, hogy más is figyelembe veszi ezt, ha meg nem, akkor dühöngünk, és harcolunk a magunk (és a törvény) igazáért. Itt ez nem így működik. Hogy van lámpa, az igaz. Akad olyan is, aki figyel rá (leginkább a turisták). De amúgy sokkal praktikusabb, ha egyértelműen kinyilvánítod mit szeretnél: ha valahol át akarsz menni, akkor határozottan indulj el, és bízhatsz benne, hogy ezen senki sem fog csodálkozni, és abban is, hogy meg fognak állni és átengednek.
Ebben bízhatsz, abban kevésbé, hogy megvárod a zöld lámpát, és majd mindenki megáll:-)
Ha bele mered magad engedni abba az érzésbe, hogy el kell engedned az otthoni rutint, és automatikusan szabályok szerint működni, ehelyett élénken figyelni a közlekedés minden résztvevőjére (muszáj, mert nem kiszámíthatóan fognak elindulni), akkor rájössz, hogy sokkal rugalmasabban, kényelmesebben, gyorsabban lehet itt közlekedni aztán otthon már zavarni fog a sok felesleges álldogálás.
De azt hiszem ugyanez igaz szinte mindenben: boltban, utcán, buszon - nagy a tömeg, lógnak a korláton is, hangosak, simán átbeszélgetnek a busz egyik végéből a másikba, de ha valahol vita pattanna ki, egyből odaugranak azok is, akik rendet tesznek a vitában.
Mint ahogy maguk a nápolyiak azok, akik szólnak akkor is, ha vastag aranylánccal közlekedsz a nyakadban, hogy inkább tedd el, hagyd a szálláson, itt az nem fontos, mint ahogy 1000 eurot sem érdemes a farzsebben hordani. De ezek azok a szokások, amik Budapesten sem hasznosak...
Egyébként ha valaki ideérkezik, max. pár napig emlékszik a félelmekre, amiket otthon beléjük tápláltak, aztán már csak élvezi a helyiek mérhetetlen kedvességét.
De lehet hogy ez csak hozzáállás kérdése:-)
DE miért ne állhatnál hozzá te is így......?
